2009. november 26., csütörtök
2009. november 23., hétfő
Visszatérés a kék lagúnába
2009. november 20., péntek
Swarowski-pályázat
Smaragd virágommal indultam a Kristálybolt pályázaton, döntős lettem! :) Nagyon örültem neki, ez volt a célom. Sajnos tovább nem jutottam, talán majd egyszer. Nagyon szomorú nem vagyok, inkább csak mert Vezsuzsi gyöngybarátném csodás szettje és az általam szépnek tartott Túrh Zsuzsa féle drótos lánc sem lett dobogós... Profiban nagyon jó volt Boda Szilvi drótcsodája, ő sem lett dobogós... A pillangóval egyetértek, gratulálok hozzá!
Egyébként legalább lesz egy csilli-villi ékszerem nekem is, ezt nem adom senkinek!:) ;) Már csak színházjegy kell hozzá. :) Majd jönnek a jobb fotók, ha egyszer visszakapom....
2009. november 18., szerda
2009. november 15., vasárnap
2009. november 11., szerda
... újrakezdés... :)
Legyenek ezek a mécsesek újrakezdéseim jelképei... még sokkal több pislákoló fényecske volt, de most csak ennyi látszik.. Nagyon hangulatos volt.... Az első program (a Lurkó Klub után), amit sok segítő kézzel én szerveztem Hántán, kis falumban, ahová költöztem Tibimmel.
Tudjátok 2 évig voltam napközis tanító egy közeli településen, de visszajött a GYES-es és nagy szomorkodás közepette el kellett válnom arról a helyről, ahol mindig otthon, barátok között, nagyon-nagyon jól éreztem magam. Sokáig voltam munka nélkül.....és nagyon elhagytam magam... Aztán jött egy telefon, és a sok önkéntes munkámnak Kisbéren meglett az eredménye (pedig csak azért csináltam, mert nem tudok nyugton maradni. :) Felvettek a (Kisbér melleti) falumba művelődésszervezőnek (másik szakmám). Igaz még nem igazi állás, de nagyon élvezem. Újra elindítottam a Lurkó Klubot a kicsiknek és szerveztünk Márton-napot is.
Mit nekünk eső? "Felvonultunk" a nagyteremben. :) Az első képen jobban látszik milyen volt a hangulat, ez a vaku... Még Márton püspökünk is volt (keresztfiam), mert képzeljétek van egy nagyon aranyos néni (Eta néni), aki csak úgy készítette ezt a jelmezt és behozta nekem a Házba. :D
Kopott és öregecske a Művelődési Házunk, de nagyon jó érzés, ahogy végre megtelik élettel. :) A képen Lurkós csajszikáim libazsíros kenyeret majszolgatnak. :) És a sok vigyorgós szájat látva én most olyan boldog vagyok, végre, megint. :)
Köszönöm, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, és végre ismét magam lehetek, így most már tényleg elfelejhetem a múltat. Ismét vannak kis gyerkőceim, még ha csak néha is, akik bombáznak a szeretetükkel, rajzaikkal, és én is bombázhatom őket a lelkesedésemmel. Szorítsatok, hogy sikerüljön felráznom ezt az álomszuszék falut !
2009. november 5., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)